D. Winnicott pszichoanalitikus bevezette az elég jó anya fogalmát. Szerinte nem kell tökéletes szülőknek lennünk, mentálisan egészséges gyermeket nevelhetünk akkor is, ha csak "elég jók" vagyunk. De mi az elég jó kérdem én? Ha egyszer-kétszer feszült vagyok/nap/hét/hónap még belefér? Megvédem, biztonságot adok vagy túlóvom, gúzsba kötöm? Na és mikortól vagyok már nem elég jó? A választ nem tudom, talán Winnicott sem tudta. Olyan leírást nem találtam, hogy heti kétszer szabad kiabálni, egyszer nem betartani az ígéretünket és háromszor visszautasítani játékra hívó gyermekünket "mostnemérekrá" címszó alatt. Szerintem a tökéletes szülőség veszélye senkit sem fenyeget, de azért jó, hogy megtudtuk, nem is kell annak lennünk. Viszont törekednünk érdemes rá, mert így ha néha hibázunk, még biztosan elég jók vagyunk!