Erőteljes elvárás érezhető a társadalom és a kismamák részéről, miszerint apuka legyen bent a szülőszobán, ezzel is kifejezve, hogy felelősséget vállal születendő gyermeke iránt. Az apukák szeretnének eleget tenni eme "kötelességüknek", kezdettől bizonyítva "jóapaságukat" illetve nehéz helyzetekben való férfias helytállásukat. Milyen hasznai lehetnek, ha apuka jelen van gyermeke születésénél? A nő szempontjából: biztonságot nyújtó légkört tud teremteni, támaszt nyújthat a kiszolgáltatottság állapotában. Képviselni tudja az orvos, a szülésznő felé neje kívánalmait a szüléssel kapcsolatban, döntési helyzetekben. Egy simogatás, egy biztató szó, hogy van kibe kapaszkodni a fájdalmaktól elgyötört nőnek erőt ad, s ezzel az apa közvetetten segít gyermekének megszületni. A babát életének első perceitől láthatja, kezébe veheti, nyugtathatja, a köldökzsinór elvágásával szimbolikusan átvezeti a méhen kívüli életbe. Apa és gyermeke korai kötődéséhez ezek a tényezők nagyban hozzájárulnak. A párkapcsolatot mélyebbé teszi, ha családjuk születésénél mindketten jelen vannak, s ez az intenzív esemény mintegy előfutára lehet a már működő házastársi/élettársi alrendszeren túl a jól funkcionáló szülői alrendszer megteremtésének. De! Ha a férfi nem akar részt venni, semmiképpen nem jó, ha erőltetjük. A muszájból jelenlevés sokkal rosszabb, mint ha a férfi kimarad a dologból. A szülő nőre is plusz terhet ró, ha látja a férfi feszültségét, tehetetlenségét, netán aggodalmát. A szülés után is számos alkalom kínálkozik, mikor segítségére lehet feleségének/párjának és szoros kapcsolatot építhet gyermekével. Ugyanakkor, ha a nő nem akarja párja részvételét az eseményen, neki is legyen joga nemet mondani. Erőteljes, intenzív és katartikus élmény ez, mely mindenkiben nyomot hagy. Hiszen új család születik!